Emberek, mondjunk áment megszereztem az openinget :D
Nos, az egész rész Hitsugaya kapitány ésühm....*google* Halibel harcáról szólt. Dadmdadmaddaaam xD jó bevallom végig untam na D: kicsit valahogy már nem tudott érdekelni X'D Kyoraku még egydarabig el fog szórakozni SSsss...*google* Starkkal
Névmemória az nulla~ rádasául izé nemtom, ma agyilag zokni vagyok Dx
Szombat
Amilyen szőke vagyok majdnem nemtudtam melyik vonatot kell keresni~ *hátigen a profi* és momentán azt se tudtam hol a fenébe szállok~ XD énis jó fej vagyok (y) Szolnokon felszált velem szembe egy srác és megkérdezte h Békéscsaba felé megy-e. énmeg: ööhjaa... lássuk be nem vagyok jó földrajzból bármennyire leszek ötös XD
ezután nagynehezen leszáltam Túron (y) damdamdamdaaam~ Mondjatok áment megérkeztem, gondolám vala aztán kiszúrtam deshiméket ^-^ Conos műsor kopipaszta: kiszúr, rohan, vetül "Wíííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííj" ölelget. És basszus dög meleg volt O_O majd odasültem~ még jó hogy nállam volt a nyaconos legyezőm owo"
a nap további része epicebbnél epicebb dolgokból állt XD a rövidtávú memória failomnak hála csak néhány dologra emlékszem: Niel rohangál az utcán, én ordibálok az utcán, Niel esküszik, balladát énekelek, Niel szerelmet vall egy plüssnek, Niel megnéz egy részt a Junjouból (az tényleg gonosz volt) Niel balladáténekel Mayurinak, Deshim kampánybeszédet mond, ööö...nemis tudom, voltak húzósabb kérdések is XD ...és jobb ha nem sorolgatom P: megmeg elvitték a paperchildjeimet ^^ kom gondolkozom azon h árulnom kéne őket X'D
aztán izé tökjót beszélgettünk az ujdonsült húgommal hazafele
Ahh a Hadházis aláírásom o-o majdmajd ha megyek legközelebb nem felejtem el o-o"""
Évvégi szarságok:
Nállam ötödik világcsodaként ötös leszek FIZIKÁBÓL....WTF?! soha többé nem lesz ilyen szal' XD
hál istennek vége ennek a rohadt évnek e_e" elegem volt már nagyon~ jön a nyár és lehet pihenni...meg készülni a felvételire X_X...
megam...szóval unatkoztam és rájöttem hogy javítani kölla ficemem(y)
Utoljára mondhatod: Szeretlek!
Ébredés
Az ég sötéten nézett le a kietlen homokdűnékre. Ahol egy áruló és szörnyekből álló bandája tanyázik, badarság lenne másra várnia egy halálistennek. Szegény Ai. Nem elég neki, hogy egy espadával néz farkasszemet még mikor az a torkát szorítja is figyelnie kell az érzelmeire.
- Itt a vége Ai-chaaan! - röhög gúnyosan, mintha a világ legbizarrabb látványán tudna röhögni- Most véget vetek ennek a szánalomnak.
- Miről beszélsz seggfej?! - sziszegi a lány utolsó levegőivel.
- Megmondom mi lesz veled kisanyám. - ahogy a torkomnál fogva a magasba emel tisztán kirajzolódnak a sebhelyei, amit ellenfelétől szenvedett el macskaszerű testén - Törődj bele, hogy számodra itt a vége.
- Arról ne is álmodj te rohadék!- Ainak még lehetett ereje, mert jobb lábával precíz rúgást mért az espada állára, amitől az elejtette és megtántorodott.
- Szemét ribanc! - csak úgy prüszkölte a szavakat - Ezek után ne várd e, hogy finomkodjak! - majd letörölte a vércseppeket az álláról. Ismételten megragadta ellenfelét és a hajánál fogva vonszolni kezdte. Ait elhagyta az ereje és elsötétült számára a világ.
Mint derült égből villámcsapás egy hatalmas cseresznyevirágos kertben ébredt. Nagyon sok idejét töltötte itt. Főleg azzal a személlyel, aki számára a világot jelentette. Azzal, aki a legtökéletesebben ismerte a cseresznyefák virágzását. Azok a boldogan eltöltött békés napok jártak a fejében, mégis, Ai most egy ceremónia kellős közepébe csöppent. Sok ember hosszú padsorokban ült és csendben várakozott. Nagyon sok ismerős arcot vett észre. És persze, ott volt ő is. A ruházatával és magasságával szinte vonzotta a lány tekintetét.
Kilépett hát a kertbe és a tömeg egy emberként állt fel. Mit se törődve a maga után húzott lágy esésű uszállyal, a hajában roskadozó díszekkel, eltökélten és már-már sietve tartott előre. A szíve erősen kalapálni kezdett. Az élete álma ismét előtte lebegett, hozzá mehetett feleségül Kuchiki Byakuyához.
Hatalmas csapkodás szakította félbe ezt a gyönyörű pillanatot, minden elveszett. A kert, a virágok, az ismerős arcok és ő is. A fájdalom keserű méregként hatolt Ai szívébe.
- Szóval felébredt csipkerózsika. - Szayel Apporo megigazította az orrán a szemüvegét és lenézően méregette a lányt.
„Tehát tényleg nem haltam meg.” konstatálta a lány.
Felült, körülnézett az üres szobában és az arcát a tenyerébe próbálta temetni. Próbálta, mert észrevett valami változást az arcán. El is szörnyedt a kemény csont darab érzésén.
- Tessék. Nézd csak meg milyen csodaszép a maszkod! - egy tükröt tartva ácsorgott hatalmas vigyorral az arcán - Ahhoz képest, hogy halálisten voltál érdekes szerzet vagy.
Ai arca elhűlt, ereiben megfagyott a vér. Azon a helyen ahol fél perce még a kezét tartotta, egy apró csillag alakú maszk díszelgett. Minta ez nem lett volna elég, nem sokkal a szíve fölött a ruhájából kikandikált egy „3” jelölés.
- Mivel megölted Halibelt a 3. Espadát te lépsz a helyére. - vigyorgott és szemüvegével babrált. - Üdv Las Nochesben 3as számú Espada Ai Kuchiki! - Ai meg se várta a mondat végét és sikításban tört ki.
Odafent Aizen épp Ichimaruval tárgyalt, de még hozzá is felhallatszott a lány panaszos hangja.
- Hát nem érdekes Ichimaru?- vigyorgott. - Most hogy ez a lány is idekerült még jobban sikerült meggyengítenünk Soul Societyt.
- Deee dee Aizen-sama! - vigyorgott a szokásos sunyi pofájával amaz. - De arra számítanunk kéne, hogy Soul Society nem hagyja ennyiben a dolgot.
- Nos, ezzel számolhatunk nyugodtan Ichimaru. De szerintem Ai kérdés nélkül feláldozza majd magát a társaiért. - elgondolkodva kémlelte a messzi dűnéket. - Tanulságos látvány lesz mindannyiunk számára.
- Valóban valóban! - nevetett Ichimaru. - Én mindenesetre kíváncsian várom a fejleményeket! - ujjongott.
Aizen mozgolódásra lett figyelmes a háta mögött.
- Á nocsak, kit látnak szemeim? Csak nem Grimmjow járkál itt? Nem kéne még pihenned? Ai csúnyán elintézett. - lépett közelebb hozzá.
tudom hogy szarból nem lehet várat építeni de próbálkozom 
Oyasumi~
Molly
U.I.: Hirtelen halálom esetén a fanficeimet és hamvasszátok velem.
